Biro Melinda Melania: Illúzió, álom, képzelet

Ott várok rád,
hova soha nem jössz el.
Vágyaim kíséred emlékeddel.
Képzeletben megfogod kezem,
mellém ülsz, velem nevetsz.
Nincs több félelem.

Ott rejtelek,
hova már nem léphetsz be.
Vén szívemet sírba temettem.
Elengedtél, hát mit tehettem.
A remény bőrén nem csillog
szerelem.

Ott csókollak,
hol minket, senki nem lát.
Álmaim selymes nyoszolyáján.
Szerelmedet újra megélem,
múlt csókjával kecsegtetsz éppen.
Illúzió, álom, képzelet.

Ott leszek majd,
hova mindenkit tesznek.
Egy sírba fektetem hideg testem.
De lelkem színeket fest az égre.
Ha fölnézel, világít csillagom fénye.

Ott leszek
hol elporlad a földi kellék,
hol az Élet eltemetett emlék.
Hol szól hozzám az Úrnak hangja.
A lelkem áhítattal fogadja.

Biro Melinda 2016.11.14.